A város és a környék néhány látnivalója

Koppánymonostor

A 10-es úton Győr felől közeledve Komárom Városához, üdülőövezet, csinos lakóházak, a vasúti összekötőhíd, s a Monostori erőd fogadja a látogatót. Az út mellett az Ácsi erdőben az 1848/49-es szabadságharc Komárom környéki csatáiban elesett magyar hősök 1870-ben állított emlékműve, a gyönyörű Dunapart, s egy védett növényritkaság, a téltemető fogadja a látogatókat. E területen a római korban őrtornyok vigyázták a határt, a középkorban pedig a Katapán nemzetség monostora adott otthont a Szent Benedek rend regulái szerint élő barátoknak. Koppánymonostor jeles műemléke az 1709-ben állított Nepomuki Szent János barokk szobor.

A Római mérföldkő

Az 1-es főúton haladva mielőtt Komárom felől bekanyarodnánk Koppánymonostorra, a Monostori Erőd mellett, egy Római mérföldkövet pillanthatunk meg az út jobb oldalán. Az 5 méter magas, karcsú mészkő oszlopot a rómaiak állították fel a Duna-menti fő közlekedési útnak a brigetiói légióstábor kapujától mért távolságának a jelzésére.

Római Őrtorony

Komárom koppánymonostori városrészén, elsősorban a kedvező földrajzi lehetőségeknek köszönhetően több őrtorony is épült a római korban.

A Nepomuki Szent János szobor

1719-ben készült és a szájhagyomány szerint eredetileg a Vág-Duna fahídja mellett állt. Jelenlegi helyére a Koppány vezér útra Sárkány Ferenc komáromi rendőrkapitány állíttatta fel 1901-ben. A szépen faragott barokk szobor műemlék jellegű.

Tornyos villa

A Monostori erőd felépítése /1850-1871/ sem csökkentette az itteni telkek értékét és a 19-20. század fordulóján is folytatódtak a jómódú komáromi családok építkezései. Az akkor felépült villák közül a legszebb, az Aranyember utcában ma is álló ún. tornyos villa, amelyet Tuba János építtetett. A Duna fölötti magaslaton álló, páratlan szépségű, háromszintes épület a második világháború után római katolikus kápolnaként működött, 2005-ben magántulajdonba került.

Komáromi séta

Sétáink során találkozhatunk többek között Szandai Sándor Jókai Mór mellszobrával, Pándi Kiss János Kendőt lengető lány, Vilt Tibor Tanuló fiú és leány, Labocz Ferenc Zsezsemadár, Csúcs Ferenc Fáy András című műveivel. Figyelmet érdemel Zsákodi Csiszér János első világháborús, Szentgyörgyi István Radeczky-huszárok, valamint Csúcs Ferenc Tengerész-emlékműve éppen úgy, mint a város főterén és utcáin elhelyezett római szarkofágok.

Szőny

A régi-új társ Ószőny, Szőny sajátos, önálló szerepet játszik Komárom életében. Az oklevelek tanúsága szerint 1249-ben még az esztergomi érsek tulajdona. Alig két évszázaddal később azonban már a komáromi várbirtok része. Mátyás király uralkodásának évtizedeiben virágzó település, melynek területén még a római kori Brigetio jó néhány épülete látható. Nevét a honi történelembe 1627. szeptember 13-án írta be, amikor is a hozzá tartozó Forró-szigeten megkötötték az első majd 1642. március 19-én a második szőnyi békét.

Az 1763-as földrengésben elpusztult háromhajós ősi római katolikus templom utódja 1774 és 1777 között épült, későbarokk stílusban. Freskója és a budai ferences templom szószékével sok hasonlatosságot mutató szószéke valószínűleg Vogl Gergely festőművész és Bebo Károly építész munkája.

Gróf Berényi Erzsébet és a vármegye támogatásával 1787-ben készült el a település református temploma.

Az uradalom a 19. század végén gazdát cserélt. 1894-ben a határ egy része báró Solymosi László birtoka lett, aki azt leányának, gróf Gyürky Viktornénak adományozta. Ő építette 1912-13-ban a kastélyt, mely ma a Selye János Kórház otthona. A szép épület kovácsoltvas kapuja Török András keze munkáját dicséri. A kastély kertjének növényritkaságai: a kocsányos tölgyek, a tornyos tölgyek, a páfrányfenyők, a húspiros virágú bokrétafa, s az oly szép téltemető int búcsút a várost elhagyó vendégnek.

Forrás és további információk a város történetéről a www.komarom.hu oldalon.